Van-e még valódi kötődésünk a „lovas nemzet” kifejezéshez? Sajnos egyre kevésbé. Pedig a lovaglás meglepően kevés nép és ország történelmében tölt be olyan kiemelkedő szerepet, mint a miénkben. János vitéz, a Fehér ló fia – nem is kell vidéken felnőnünk ahhoz, hogy megérezzük: ha ma már nem is, régen a lovaglás a mindennapi élet természetes és elengedhetetlen része volt. A vietnami, koreai, ausztrál és sok más ország fiataljai számára a „ló” nem jelent különösebb történelmi vagy kulturális értéket. Népmeséikben nem jelenik meg, történelemóráikon pedig a lovakat bivalyok és elefántok helyettesítik.
