Van-e még valódi kötődésünk a „lovas nemzet” kifejezéshez? Sajnos egyre kevésbé. Pedig a lovaglás meglepően kevés nép és ország történelmében tölt be olyan kiemelkedő szerepet, mint a miénkben. János vitéz, a Fehér ló fia – nem is kell vidéken felnőnünk ahhoz, hogy megérezzük: ha ma már nem is, régen a lovaglás a mindennapi élet természetes és elengedhetetlen része volt. A vietnami, koreai, ausztrál és sok más ország fiataljai számára a „ló” nem jelent különösebb történelmi vagy kulturális értéket. Népmeséikben nem jelenik meg, történelemóráikon pedig a lovakat bivalyok és elefántok helyettesítik.
Ha nem is érdeklődsz különösebben a lovak iránt, de vonz a történelem, a huszárok, és a nomád lovas népek világa – amelynek mi magunk is részei voltunk egykor –, biztosan felkelti az érdeklődésedet. Vagy épp fordítva: lehet, hogy a történelem nem hoz lázba, de szereted az állatokat, esetleg követed a lovas sportokat. Mindkét esetben izgalmas élményt nyújthatnak a különböző lovas hagyományőrző események.
Biztosan hallottál már a Visegrádi Palotajátékokról, azonban ha kifejezetten huszárokat, lovagokat, vagy akár honfoglaló hunokat szeretnél látni, sok más, kifejezetten erre specializálódott rendezvény is ismétlődik évente. Ilyen például a Tavaszi Hadjárat, amelyet idén 36. alkalommal rendeztek meg. A Tavaszi Emlékhadjárat egy hagyományőrző lovas rendezvény, amely az 1848–49-es szabadságharc emlékére kerül megrendezésre. A résztvevők korhű egyenruhákban és felszerelésekkel idézik fel a történelmi eseményeket, lovas felvonulásokkal és bemutatókkal. 1989 óta minden évben lovas hagyományőrző egyesületek végiglovaolják a tavaszi hadjárat útvonalát, és „újrajátszák” a győztes csatákat, köztük az isaszegit is, amely során ünnepség keretében fogadják őket a kastély udvarán. A tetőpontja Buda visszavétele volt: 1849-ben Görgei a fősereggel Buda alá vonult, és május 4-én megkezdődött a vár ostroma. 17 napos küzdelem után, május 21-én sikerült visszafoglalni a budai várat. Ezzel a fényes diadallal ért véget a dicsőséges tavaszi hadjárat.
Érdemes figyelemmel kísérni a nem évente ismétlődő emléktúrákat is. Felejthetetlen esemény volt a Trianon 100 – Görgei 10 hagyományőrző emléktúra. Ez egyszerre volt gyászos megemlékezés és örömteli közösségi ünnep, ahol 65 lovas, néptáncosok, előadók és hagyományőrzők közösen rótták a határsávot, mintegy időtlen egységet alkotva a trianoni békediktátum századik évfordulóján, 2020-ban. A Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület szervezésében megvalósuló túra során a résztvevők nemcsak történelmi jeleneteket idéztek fel ágyúdörgés, kardcsörgés és néptánc kíséretében, hanem a határon inneni és túli magyarság összetartozását is megerősítették. A jubileumi esemény visszatekintést kínált a kezdetekre, emléket állított a már eltávozott bajtársaknak, új tagokat avatott, és a közösségi élmény erejével feledhetetlen pillanatokat teremtett, miközben 105–170 km-t tettek meg lóháton vagy gyalog. A résztvevők elhivatottsága és összefogása bizonyította, hogy a hagyományőrzés ma is élő és lelkesítő mozgalom, amely a modern kor közönyével szemben is győzelemre képes.
Magyarországon, sőt még a határon túl is, számos hagyományőrző egyesület működik. Ezek – azon kívül hogy megjelennek nagyobb eseményeken, például felvonulnak a Nemzeti Vágtán és egyéb nyilvános bemutatókat tartanak – többféle tevékenységet is folytatnak. Sok egyesület vállal ún. élő történelem órákat ahol kimennek iskolákba és korhűen “életre keltik a történelmet”, bemutatnak harcmodorokat, egyenruhákat, fegyvereket stb. Továbbá filmforgatásokban is sok egyesület vesz részt, ezzel segítve a történelmi filmek hitelességét.
A hagyományőrző egyesületek általában tagjai a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek. Itt tudod megtalálni a hozzád legközelebbit, csapatnemnek és korszaknak megfelelően. Csatlakozz és vedd vissza Budát! (Addig is a legközelebbi esemény egy kisújszállási huszártalákozó április 26-án.)
Ha a 19. század túl modern az ízlésednek, esetleg túlságosan helyiek is, rád vár az Ősök napja idén augusztus 8-9-10-én. Az Ősök Napja egy nagyszabású, ingyenesen látogatható hagyományőrző ünnep Bugacon, amely a magyar ősök és történelmi nagy alakok előtt tiszteleg. A Kárpát-medencei magyarságot és a rokon keleti népeket összekapcsoló esemény, ahol látványos lovas és harci bemutatók, régészeti kiállítások, nomád sportversenyek, kézműves vásár, népzenei programok és tudományos előadások várják a látogatókat. Az ünnep fő jelképe a világ legnagyobb jurtája, „Attila Sátra”.
Kevésbé gyakorlati módon vagy szimplán elméleti kiegészítésképp szeretnél többet megtudni a huszárokról? A Károli Gáspár Református Egyetem -en működik a Huszártörténeti Kutatócsoport, célja az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnemnek, a huszárságnak, mint máig ható jelenségnek, a hadtörténeti megközelítésen túl, politika-, társadalom- és kultúrtörténeti beágyazottságában történő vizsgálata. Tagjai rendszeresen publikálnak, tartanak előadásokat és vesznek részt konferenciákon.
“A valódi jelen idő a múlt olyan nehezen megragadható folyamata, melynek során a múlt felemészti a jövőt.” – Henri Bergson
A lovas hagyományok tovább élnek, és a múltunk fontos részét képezve ma is lehetőséget adnak arra, hogy megőrizzük és átadjuk őket a következő generációknak. Ezek az események nemcsak a történelem iránti tiszteletet erősítik, hanem közösségi élményt is kínálnak. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy te is ilyen interaktív és izgalmas módon érintkezz a múlttal!
