Az elmúlt években a mesterséges intelligencia gyors terjedése, új kihívások elé állította a felsőoktatási intézményeket. Magyarország vezető egyetemein mára kialakultak azok a szabályozási keretek, amelyek meghatározzák az MI szerepét az oktatásban, kutatásban és a hallgatói teljesítmények értékelésében. A trend egyértelmű: az egyetemek nem tiltani, hanem felügyelt módon integrálni kívánják a technológiát.
ELTE: Átfogó és etikus keretrendszer
A rangsor élén álló Eötvös Loránd Tudományegyetem volt az egyik első, amely átfogó szabályzatban rögzítette az MI-használat feltételeit. A 4/2024. (VIII.27.) rektori utasítás kimondja: „A mesterséges intelligencia eszközök oktatási és tanulmányi célú használata megengedett, amennyiben az megfelel az egyetem etikai és tudományos normáinak.” A dokumentum hangsúlyozza az átláthatóságot is: „A hallgatók kötelesek a beadandókban és dolgozatokban feltüntetni az alkalmazott mesterséges intelligencia eszközöket és azok konkrét szerepét.” Az ELTE így egyszerre támogatja a technológia innovatív felhasználását, miközben megelőzi az akadémiai integritás sérülését.
Semmelweis Egyetem: Kiemelt hangsúly az orvosi adatvédelemre
A második helyen álló Semmelweis Egyetem szintén beépítette az MI-t a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatába. A módosítások szerint a generatív MI használata kizárólag akkor elfogadható, ha az nem helyettesíti a hallgató önálló munkáját, és a felhasználást megfelelően dokumentálják. A hangsúly különösen az orvos- és egészségtudományi képzéseknél erős, ahol az adatok hitelessége kiemelt jelentőségű.
Szegedi Tudományegyetem: Gyakorlati útmutató a felelős MI-használathoz
A dobogó harmadik helyét elfoglaló Szegedi Tudományegyetem külön útmutatóban fejtette ki álláspontját, amely egyértelművé teszi: az MI használata csak átlátható módon történhet. Az SZTE ajánlása rögzíti, hogy az MI „segédeszköz lehet, de nem pótolhatja a hallgatói kompetenciákat”, és példákat is felsorol arra, mikor számít jogosnak vagy jogszerűtlennek a használata.
Debreceni Egyetem: A kutatási integritás védelme
A Debreceni Egyetem „Irányelvek a mesterséges intelligencia alapú rendszerek alkalmazásáról” című dokumentummal csatlakozott a szabályozók köréhez. A szabályzat így fogalmaz: „Minden olyan hallgatói vagy kutatási tevékenység során, amelyben mesterséges intelligencia eszközök vesznek részt, biztosítani kell a folyamat reprodukálhatóságát és az alkalmazott eszközök pontos megjelölését.” Emellett kifejezetten felhívja a figyelmet a tudományos hitelesség fontosságára: „Az MI által generált tartalmak önálló szakmai teljesítményként nem fogadhatók el.”
Corvinus Egyetem: Innováció és átláthatóság a társadalomtudományokban
Az első ötöst a Budapesti Corvinus Egyetem zárja, amely 2025-ben adta ki saját MI-politikáját. A rendelkezés célja, hogy az MI-t tudatosan és felelősen illessze be a gazdasági és társadalomtudományi képzésekbe. A Corvinus szabályzata külön kiemeli, hogy a hallgatók kötelesek a forrásmegjelölés mellett a modell verziószámát is feltüntetni, mivel az MI eszközök gyorsan változnak.
Új egyensúly a magyar felsőoktatásban – az MI mint partner, nem helyettesítő
A vezető intézmények tehát egy irányba tartanak: a mesterséges intelligencia használata nem tiltott, sőt számos területen kifejezetten ösztönzött, de csak abban az esetben, ha az átlátható, etikus és ellenőrizhető keretek között zajlik. Bár az egyetemek megközelítése eltérő hangsúlyokat kap – az ELTE részletes etikai útmutatókat ad, a Semmelweis az orvosképzés szigorú adatvédelmi követelményeire épít, az SZTE gyakorlati példákkal segíti a hallgatókat, a Debrecen a kutatási integritást helyezi előtérbe, míg a Corvinus a gazdasági elemzés pontosságára figyel – a cél közös: megóvni a tudományos hitelességet egy olyan technológiai korszakban, ahol a tartalom előállítása soha nem volt ilyen egyszerű. A szabályzatok üzenete világos: az MI lehet partner, de nem válhat szerzővé; támogathatja az ötletelést, de nem helyettesítheti a tudást; gyorsíthatja a munkát, de nem írhatja felül a saját gondolkodást. A magyar felsőoktatás így egyszerre próbál lépést tartani a technológiai fejlődéssel és megőrizni azokat az értékeket, amelyekre az akadémiai közösség épül. Ezzel új egyensúly kezd kirajzolódni: a mesterséges intelligencia már nem kívülről érkező fenyegetés, hanem jól szabályozott, felelősen használt eszköz, amely képes gazdagítani az oktatás és a kutatás mindennapjait.
