A húsvét világszerte a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amely Jézus feltámadására emlékezik. Bár a vallási jelentés közös, az ünneplés módja országonként eltér, és sok esetben mélyen gyökerezik a helyi kultúrában és szokásokban.
Lengyelország – Ételszentelés és locsolkodás
Lengyelország húsvéti hagyományai sok tekintetben hasonlítanak a magyar szokásokhoz. Nagyszombaton a családok templomba visznek egy kosarat, amelybe kenyeret, sonkát, főtt tojást és más finomságokat helyeznek, ez az ételszentelés, vagyis „święconka”. Húsvétvasárnap ezek az ételek kerülnek az ünnepi asztalra.
Húsvéthétfőn a fiúk vízzel locsolják meg a lányokat – hasonlóan a magyar hagyományhoz. Ez a szokás a termékenységet és a tavasz újjászületését szimbolizálja. Manapság azonban már a lányok is beszállnak a locsolkodásba, és nem ritka, hogy az utcán vízipisztoly csatákat vívó gyerekeket látunk.
Franciaország – Óriás omlett, közös ünneplés
Franciaország egyik legkülönlegesebb húsvéti hagyománya a Haux nevű városhoz kötődik, ahol húsvéthétfőn egy több mint 5000 tojásból készült omlettet sütnek a város főterén. Az óriási omlettet több száz ember fogyasztja el együtt, így teremtve meg egy közösségi ünnepet a helyiek és a látogatók számára egyaránt.
A legenda szerint Napóleon egyszer megállt utazása közben egy kisvárosban, és megkóstolta a helyiek omlettjét. Annyira ízlett neki, hogy megkérte a lakosokat, készítsenek egy hatalmas adagot a seregének is, innen ered a hagyomány.
Németország – Húsvéttojásfa és máglyagyújtás
Németországban a húsvét a természet ünnepléséről is szól. Az úgynevezett „Ostereierbaum”, vagyis húsvét tojásfa az egyik legszebb szokás: fákat és bokrokat színes tojásokkal díszítenek fel, hasonlóan a karácsonyfákhoz. Ez a szokás a tavasz eljövetelét és az élet megújulását jelképezi.
Nagyszombaton sok településen húsvéti máglyát, azaz „Osterfeuer”-t gyújtanak. Ezek a máglyák a tél végét szimbolizálják. A közösségek ilyenkor összegyűlnek, énekelnek, beszélgetnek, és együtt ünnepelnek a tűz körül.
Görögország – Edény Dobálás és ünnepi kalács
A görög húsvét az ortodox egyház hagyományait követi, és sokszor egészen más szokásokkal jár, mint amit mi megszoktunk. Korfu szigetén például húsvétszombaton az emberek agyagedényeket és cserépkorsókat dobnak le az erkélyekről az utcára. Ez a látványos és hangos szokás az újrakezdést és a balszerencse elűzését jelképezi.
Az ünnepi asztalokon gyakran szerepel a „tsoureki” nevű fonott kalács, amelyet piros tojásokkal díszítenek. A tojás Krisztus feltámadását és az életet szimbolizálja. Emellett a nyárson sütött bárány a görög húsvét egyik legfontosabb fogása.
Fülöp-szigetek – Élő passió és hajnali rítusok
A Fülöp-szigeteken a húsvét rendkívül vallásos esemény, amely a spanyol gyarmati időkből származik és a katolikus hagyományokra épül. Nagyhéten élő passió játékokat tartanak, ahol amatőr színészek eljátsszák Jézus szenvedéstörténetét. Néhány helyen a hívők még azt is vállalják, hogy keresztre feszítik magukat, ezzel bűnbocsánatot remélnek, és azt hogy imáik meghallgatásra találnak. A katolikus egyház elítéli ezt a gyakorlatot, de a hagyomány tovább él.
Húsvétvasárnap hajnalán rendezik meg a „Salubong” nevű szertartást, amely Jézus és Mária újratalálkozását jeleníti meg. Az eseményt táncos felvonulások, ének és örömünnep kíséri, így zárva le a húsvéti hetet.
A húsvét tehát a világ minden táján jelen van, még ha eltérő formában is. A különböző hagyományok ellenére az üzenete mindenhol közös: az újjászületés, a remény és az összetartozás ünnepe.
