Minden, amit érdemes róluk tudni, de nem merted megkérdezni.
Az olimpia korunk egyik csodája, amiről vegyes kép él az emberekben. Van, aki sportolóként pályafutása egyik meghatározó pontjaként gondol rá. Van, aki végigszurkolja az eseménysorozatot a helyszínen és/vagy a TV előtt, és van, aki a háttérben szervezi az eseményeket. Kijutni az olimpai játékokra nehéz, viszont az sem egy egyszerű rendszer, ami alapján a sportolóknak osztják ki az indulás jogát. Ebben cikkben elmagyarázzuk érthetően, hogy hogyan működik az kvalifikációs rendszer a nyári játékokra.
1. A bürokratikus rendszer
A kvótaszerzés szabályai sportáganként eltér. Ennek leginkább az oka, hogy minden sportág saját szabályrendszerrel bír, így ez arra is befolyással van, hogy a különféle szakágak között mennyi kvótát osztanak, ami után már biztosított a részvétel. A kvóták számát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozza meg az adott sportág nemzetközi szövetségével. Ezt több lépésben határozzák meg és az sem biztos, hogy minden alkalommal ugyanannyi sportoló indul el az ötkarikás játékokon. Vannak sportágak, amiknél több kvótát osztanak ki, mint például atlétikában, viszont vannak olyan sportok, ahol csak néhány tucatot. Tehát ez a rendszer mindig változik.
2. A kvalifikációs események
A legtöbb sportágban különféle kvalifikációs játékokon keresztül lehet kijutni az ötkarikás eseményekre. Ez lehet Európa-bajnokság, világbajnokság, speciális kvalifikációs versenyek. Ezeket egy adott időszakban szervezik és rendezik meg, nem sokkal az olimpia előtt. Egy adott időszakon belül, amikor zajlik a kvalifikációs szezon többször is van lehetősége egy atlétának kvótához jutni, de csak egyszer kaphatja meg a kvótát. Az, hogy ki indulhat ezeken az eseményeken, azt az adott ország sportági szakszövetsége határozza meg saját hatáskörben.
3. Fontos a földrajzi elhelyezkedés
A részvételi jogosultságok kiosztásánál nagyon fontos szerepet játszik a földrajzi elhelyezkedés. Alapvető elv az, hogy minden kontinensen élő sportoló megfelelő létszámba képviselje magát a nyári játékokon ugyanakkora arányban kontinensenként lebontva. Ez biztosítékként szolgál arra, hogy a nemzeteket tekintve az ötkarikás játékok ne legyenek nagyon homogének és valahogy biztosítsa az olimpia sokszínűségét. Fontos abban a tekintetben, hogy például az amerikai országokból ne vegyen részt aránytalanul sok sportoló az eseménysorozaton az afrikai résztvevők rovására. Tehát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a különféle szakági szervezetek arra törekednek, hogy kontinensenként lebontva ugyanannyi kvótát osszanak ki minden sportágból, hogy a résztvevők aránya egálba legyen valahogy.
4. A szabadkártyák szerepe
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az adott sportágak szakszövetségeivel közösen dönthet úgy, hogy szabadkártyákat is oszt ki bizonyos sportolóknak. Egyes atléták normál körülmények között nem juthattak ki az olimpiára. A kvalifikációs rendszer ezen része, minden alkalommal heves viták kereszttüzében áll. Sokan azt gondolják, hogy ez egy vigaszdíj olyan nemzetek számára, akik a kvalifikációs eseményeken nem szerepeltek olyan jól, azok ellenében, akik jobban megérdemelték volna az olimpiai részvételt. Ez a rendszer is azt próbálja előmozdítani, hogy a földrajzi eloszlás valamelyest arányos legyen, viszont ez magával hozza azt is, hogy olyan országok is kijutnak a nyári játékokra, akik nem sport nagyhatalmak és a kijutást követően általában ezen nemzetek sportolói számára hamar véget ér az olimpia. Természetesen vannak jó ellenpéldák is, amikor jól jön egy szabadkártya és tényleg van, aki megszolgálja ezt a bizalmat a programsorozatban, mégha nem is nyer aranyat, de sokáig menetel a saját számában. Ez is egy elem a kvalifikációs rendszerben, de ezt az elemet sokan kritizálják a hasznossága miatt.
Ha tetszett a cikk, akkor dobj egy lájkot, illetve ne felejtsd el bekövetni az Universum.hu Instagram és Facebook oldalát.
