A Budapesti Corvinus Egyetemen április 10-én megnyílt Tiltott könyvek című kiállítás nemcsak múltidézés, hanem emlékeztető is: a könyvek nemcsak információhordozók, hanem hatalommal bíró eszközök. Olyan eszközök, amelyeket egyes korszakokban veszélyesnek tartottak – annyira, hogy betiltották, elzárták, vagy egyszerűen lehetetlenné tették a hozzáférésüket.
Borítókép forrása: uni-corvinus.hu
A rendszerváltás előtti évtizedekben Magyarországon sok, mára alapműnek számító közgazdasági, szociológiai és filozófiai munka nem kerülhetett be az egyetemi könyvtárakba. Aki mégis hozzá akart férni, gyakran padlásokon kutatott régi iratok után, vagy a Nyugatra jutva egy-egy könyvesboltban cserkészte be a „veszélyesnek” minősített irodalmat. A CIA által támogatott könyvterjesztési program például három könyvet ingyen kínált kelet-európai utazóknak bizonyos nyugati boltokban – ha tudtak róla, és volt bátorságuk élni vele.
A könyvtárakban gyakran külön döntötték el, hogy egy nyugatról érkezett kötet bekerülhet-e a nyílt polcokra vagy zárt raktárban pihen tovább. Előfordult, hogy a borító grafikája döntött sorsáról – a határőr nem értette a címet, de „gyanúsnak” találta a képet.
Az egész korszak talán legfontosabb tanulsága: a könyvek szabadsága egyenlő a gondolat szabadságával. Amihez nem lehet hozzáférni, arról nem lehet gondolkodni. Ma, amikor szinte minden elérhető online, talán nehéz elképzelni, milyen volt egy-egy kötetet szó szerint becsempészni egy országba, és titokban olvasni, sokszorosítani, továbbadni.
A kiállítás június végéig látogatható a Corvinus Egyetemi Könyvtárban – érdemes megnézni, mert a régi könyvek olykor többet mondanak a múltról, mint egy egész tankönyv.
Forrás: Kenéz György, uni-corvinus.hu
