Charaf Hassan Rektor és Bihari Péter Oktatási Rektorhelyettes válaszol
Mi a BME tartós sikerének titka és miért érdemes a Műegyetemet választania a továbbtanulóknak?
Charaf Hassan: A Budapesti Műszaki és Gazdaságitudományi Egyetem (BME) több mint 240 éve a hazai műszaki, informatikai, természettudományi és gazdasági felsőoktatás meghatározó intézménye. Igazi universitas: huszonhat alapképzési és egy osztatlan, valamint negyvennyolc mesterképzési szakunk lefedi a főbb képzési területeket. A nálunk szerzett diploma biztos belépő a munka világába – statisztikák mutatják, hogy a diplomásaink igazi gyakorlatorientált képzésben vehetnek rész.
Bihari Péter: A BME sikerének másik kulcsa a gazdaság és színes közösségi élet. Számtalan öntevékeny kör, szakkollégium és versenycsapat működik. Az egyetemi évek alatt megalapozott barátságok sok esetben az egész karriert megalapozó szövetségek lesznek, ezért nemcsak a szakmai tudással, hanem a megszerezhető kapcsolatrendszerrel is lendületet adunk a pályakezdéshez.
A felvételizők joggal izgulnak a felvételi küszöbök miatt. Mi a BME-re kerülés titka, és milyen szemlélettel érdemes nekivágni az egyetemi éveknek?
Bihari Péter: Az egyetemi életet három szóval lehet jól kifejezni: kihívás, lehetőség, felelősség. Kihívás, mert a sikeres felvételiért, oklevélért meg kell dolgozni. Lehetőség, mert a képzés sok választási opciót jelent. Felelősség, mert minden döntésnek vannak következményei, amelyek újabb lehetőségek is. Mindebben partnerként támogatjuk hallgatóinkat. A BME az alap képzési és osztatlan szakokon egységesen 320 pontos minimumot állapított meg, valamint egy tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi. A felvételi előkészítő programjainkban való részvétel – Science Campus előadások, középiskolásoknak szervezett TDK, BME Alfa gyakorlóterület – a felkészülést segíti.
A Műegyetem falai közül számos kiemelkedő tehetség indul el. Kiket emelne ki a legutóbbi időszakból?
Charaf Hassan: Büszkék vagyunk Kapu Tibor egykori gépészmérnök hallgatónkra, aki kutatóűrhajósként képviselte Magyarországot, továbbá eddigi tartalékosára, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon végzett Cserényi Gyulára, aki a legfrissebb hírek szerint hamarosan a világűrbe indulhat. Az ő példájuk is mutatja, hogy itt “(nem) határ a csillagos ég”.
Bihari Péter: Nálunk végzett a világhírű kocka megalkotója, Rubik Ernő, de említhetném Domokos Gábor professzort, a Gömböc megalkotóját, aki nemrég a lágy cellák létezését vizonyította tanítványaival. Diákjaink és oktatóink ma is kiemelkedő újításokat alkotnak. Az újabb, immár hatodik BME-n készült kisműhold a tervek szerint novemberben indul a világűrba.
Végezetül, hol tart a BME megújulási folyamata? Milyen képzések várhatóak, milyen irányba halad az Egyetem?
Charif Hassan: A megújulásnak a lényege, hogy az új magánfenntartói modellben finanszírozásunk stabil, működésünk rugalmasabbá válik, ugyanakkor hallgatóink számára továbbra is elérhetőek az Erasmus+ és más nemzetközi mobilitási programok.
Bihari Péter: A képzési kínálatunkat folyamatosan bővítjük, figyelve a szakterületi trendeket és a gazdasági folyamatokat. Nemrég indult az orvosi fizika vagy az űrmérnöki mesterszak, de meghatározó a digitális transzformációhoz való alkalmazkodás is: a 2026/2027-es tanévben indul a gazdaságinformatikus alapszak, és terveink szerint 2026 februárjában a mesterséges intelligencia mesterszakra is jelentkezhetnek az érdeklődők. Képzéseinkben fontos a klímaadaptáció és a fenntarthatóság, valamint az ipar 4.0 által igényelt, magas szintű szakértelem biztosítása.
