Hallgasd meg a kamarazene egyik csúcsát, a „Császár-kvartettet”, amelyben Haydn méltóságteljes himnusza és játékos humora találkozik! Az estét Mozart legendás g-moll szimfóniája zárja, ami sötét, szenvedélyes és olyan érzelmi intenzitással dübörög, amit ma is „vihar és szenvedélyként” emlegetnek
Műsor:
Haydn: Kaiserquartett, Op.76 No.3 C-dúr
Mozart: g-moll szimfónia, K. 550
Közreműködik: Kodály Filharmonikusok
Vezényel és csellón közreműködik: Bényi Tibor
Bővebb leírás:
A vonósnégyes műfaj atyjának is nevezett Joseph Haydn Op. 76-os sorozatának darabjai a klasszikus kamarazene irodalom csúcspontjai közé tartoznak. Közülük is kiemelkedik a sorozat harmadik darabja a „Kaiserquartett” (Császár-kvartett). Nevét híres második tétele miatt kapta, amely variációs formában dolgozza fel Haydn saját dallamát, a „Gott erhalte Franz den Kaiser” kezdetű császári himnuszt. (Ez a melódia néhány évvel korábban, Haydn Esz-dúr trombitaversenyének Andante tételében is megjelent már.) A mű első tétele ünnepélyes, világos karakterű, klasszikus egyensúllyal és gazdag tematikus munkával. A második tétel lassú, bensőséges, négy variációban mutatja be a himnuszt, mindig más hangszerre bízva a vezető szólamot. A menüett robusztus, földközeli karakterű, míg a mű zárótétele lendületes és játékos. A „Kaiserquartett” egyszerre képviseli a bécsi klasszika formai tökéletességét és Haydn humorát, emberközeli hangját, miközben a lassú tétel emelkedett ünnepélyessége különleges súlyt ad az egész műnek.
Mozart pályája során két g-moll hangnemű szimfóniát komponált, közülük az első, úgynevezett “kis” g-moll szimfónia a 16 éves szerző alkotása. Az 550. Köchel számú “nagy” g-moll szimfónia viszont 1788-ban keletkezett, egyike a szerző utolsó három alkotásának ebben a műfajban. Első tételének karakteres, zaklatott főtémája szinte azonnal feszültséget teremt, amely végig kíséri az egész művet. A lassú tétel lírai, de nem mentes a belső nyugtalanságtól. A menüett szokatlanul komor hangvételű, erőteljes ritmusokkal, míg a trió világosabb színt hoz. A finálé szenvedélyes, sűrű szövésű, és ritka példája annak, hogy Mozart egy szimfóniát moll hangnemben fejez be. A g-moll szimfóniát gyakran az úgynevezett „Sturm und Drang” (vihar és szenvedély) stílus egyik csúcspontjaként emlegetik, amely a klasszika keretein belül szokatlan érzelmi intenzitást hordoz.
– baljos –
Emperor Quartet and Great Symphony
Listen to one of the pinnacles of chamber music, the “Emperor Quartet,” where Haydn’s majestic hymn meets his playful humor! The evening concludes with Mozart’s legendary Symphony in G minor, which rumbles with a dark, passionate, and emotional intensity still referred to today as “storm and stress” (Sturm und Drang).
Program:
Haydn: String Quartet in C major, Op. 76, No. 3 (“Emperor”)
Mozart: Symphony No. 40 in G minor, K. 550
Featuring: Kodály Philharmonic Orchestra
Conducted by and featuring on cello: Tibor Bényi
Detailed Description:
Joseph Haydn: String Quartet in C major, Op. 76, No. 3 (“Emperor”)
Joseph Haydn, often called the father of the string quartet, composed the Op. 76 series, which belongs among the absolute peaks of classical chamber music literature. Standing out even among these is the third piece of the series, the “Kaiserquartett” (Emperor Quartet). It received its name due to its famous second movement, which presents a set of variations on Haydn’s own melody, the imperial anthem beginning with “Gott erhalte Franz den Kaiser” (“God save Emperor Francis”). (This melody had also appeared a few years earlier in the Andante movement of Haydn’s Trumpet Concerto in E-flat major.) The first movement of the work has a solemn, bright character with classical balance and rich thematic development. The second movement is slow and intimate, presenting the hymn in four variations, always entrusting the leading melody to a different instrument. The minuet has a robust, down-to-earth character, while the final movement is energetic and playful. The “Emperor Quartet” simultaneously represents the formal perfection of Viennese Classicism and Haydn’s humor and approachable voice, all while the elevated solemnity of the slow movement gives the entire work a special weight.
Mozart: Symphony No. 40 in G minor, K. 550
During his career, Mozart composed two symphonies in the key of G minor; the first of these, the so-called “little” G minor symphony, was the creation of the 16-year-old composer. However, the “great” G minor symphony, Köchel No. 550, was written in 1788 and is one of the composer’s final three works in this genre. The characterful, agitated main theme of its first movement almost immediately creates a tension that accompanies the entire work. The slow movement is lyrical, yet not devoid of inner restlessness. The minuet has an unusually somber tone with powerful rhythms, while the trio brings a brighter color. The finale is passionate, densely woven, and a rare example of Mozart ending a symphony in a minor key. The Symphony in G minor is often cited as one of the pinnacles of the “Sturm und Drang” (storm and stress) style, which carries an unusual emotional intensity within the framework of Classicism.
– baljos –
Esemény helyszíne: Egyetemi Templom, 4032 Debrecen, Egyetem tér 2.
Esemény dátuma: 2026.05.29. 19:00