Van egy tanárod, aki inspirál?
Mindenkinek van egy olyan oktatója, akinek az órái felejthetetlenek, aki segítőkész, lelkes, és személyiségével maradandó nyomot hagy. Most itt a lehetőség, hogy elismerd a munkáját és támogasd abban, hogy még többen megismerjék őt!
Az Év Oktatója Díj a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kezdeményezése.
A díjat a hallgatók jelölései alapján ítéltük oda három kategóriában:
Minden kategóriában három oktató részesül elismerésben, így 2025-ben összesen 9 oktatót díjazunk.
Döntsd el te, ki nyerje a 9 díjazott közül a közönségszavazást és ezzel az
1 millió forintos fődíjat!
Irány az Egyeteminsta!
A közönségszavazást az az oktató nyeri, akire a HÖOK Instagram csatornáján közzétett Év Oktatója videók alatt a legtöbb szavazat érkezik kommentben 2025.07.08. éjfélig! Támogasd te is a kiemelkedő oktatói munkát, oszd meg a linket hallgatótársaiddal is, vegyetek részt minél többen a szavazásban!
Miért különleges az Év Oktatója Díj?
Az Év Oktatója Díj célja, hogy a hallgatók véleménye alapján mutassuk meg, milyen fontos szerepet játszanak az oktatók az életünkben. A díj inspirálja a hallgatókat és az oktatókat egyaránt.
Az Év Oktatója Díj nemcsak a tanároknak szóló elismerés, hanem a hallgatók hangja is a minőségi felsőoktatásért.
Dönts megfontoltan!
A bemutatkozó interjúkat megtalálod az Universum YouTube csatornán
Barta János – a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója
Mottó: “…a rend, a szisztéma, a logikus mag nem a dolgok gyökere, hanem vége, legutolsó elkésett gyümölcse vagy mellékterméke, a nyugtalan hullám mértani képe, ahogy azt a a nedvességfoltot a az apró kavicsokra ráárnyékolja: a hullám ekkor még rég eltűnt, és az “alaprajza” is csak egy pillanatig látható mert rögtön fölszárad.” (Szentkuthy Miklós: Prae )
Barta János Pécsett született 1976-ban, itt kezdte képzőművészeti tanulmányait a pécsi Művészeti Szakközépiskolában, ahol 1995-ben érettségizett. Ugyanebben az évben felvették az akkor még Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika szakára, ahol mesterei Eszik Alajos, majd később Baranyay András voltak.
A diploma megszerzése után az egyetem grafikai műhelyében kezdett dolgozni műhelyvezető asszisztensként Somorjai Kiss Tibor és Csomor László vezetése mellett, 2002-től pedig műhelyvezetőként. 2011 óta dolgozik mesteroktatóként. Ekkortól kezdett grafika- és technikaismereti órákat tartani. 2019-ben kapott lehetőséget arra, hogy az első két évfolyam teljes grafikai technikai felkészítését saját hatáskörben gyakorolja. A magyar hallgatók oktatása mellett 2018-tól Erasmus ösztöndíjjal érkezett hallgatóknak is tart kurzusokat angol nyelven.
A technikai kurzusok sokasága mellett megmaradtak a műhelyvezetői feladatai is, amelyeket a fennmaradó munkaidőben – időnként azon túl is – próbál ellátni. A technikai tudás átadása mellett nagyon fontosnak tartja a művészi igényesség és a szakmai fogások továbbadását. Ez a tudás a grafika tankönyvek elméleti ismereteit ülteti át a gyakorlatba.
A művészi alkotómunka mellett hivatásának tartja az egyetem grafikai műhelye technikai és szellemi értékeinek megőrzését és gazdagítását. Fontos feladatának tekinti az ottegy évszázada folyó művészeti munka számára a legszínvonalasabb technikai feltételek biztosítását, külföldi grafikai műhelyekkel való kapcsolattartást.
2003-tól tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének és a Magyar Képző és Iparművészek Országos Szövetségének, 2006-tól a debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, 2024-től pedig a szolnoki székhelyű Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének is. Rendszeresen részt vesz nyári művésztelepeken, csoportos és egyéni kiállításokon belföldön és külföldön egyaránt.
Nős, egy gimnazista és egy egyetemre felvételiző lány büszke édesapja.
Hauber György – a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának oktatója
Hauber György 1983-ban végezte el jelenlegi egyetemének jogelődjét a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, de a felvételi előkészítő táborokban szerzett diáktanári élményei alapján már akkor tudta, hogy az ő útja a tanítás, így a diploma megszerzése után képesítés nélküli tanárként helyezkedett el egy nevelőotthonban. Ezt követően tanított általános iskolákban magyar nyelv- és irodalmat, testnevelést, néptáncot és végül matematikát.
Mindeközben elvégezte a mai Corvinus Egyetem jogelődjét közgazdásztanár szakon, így lehetősége nyílt középiskolában tanítani. 10 évet töltött a Szent István Közgazdasági Szakközépiskolában, ahol matematikát, viselkedéskultúrát és közgazdaságtant tanított. A matematikatanítás volt az elsődleges számára, így újabb diplomát szerzett az ELTE matematikatanári szakán.
2004 óta dolgozik a felsőoktatásban, elsőként a Rendőrtiszti Főiskolára, a mai NKE Rendőrtiszti Karára került, ahol jelenleg is félállásban gazdaságvédelmi nyomozókat oktat közgazdaságtanra. 2006-tól félállású, majd 2008-tól főállású oktatóként dolgozik a BGE-n. 2010-től tanszéki osztályvezetőként, majd tanszékvezetőként tevékenykedik. 2017-ben szerzett doktori fokozatot.
2013-ban a hallgatók szavazatai alapján „Tiszteletbeli évfolyamtárs”-sá választották, 2016-ban megkapta az egyetem „Kiváló Oktató” elismerését, 2021-ben pedig a kar az „Arany pecsétgyűrű” kitüntetést adományozta a számára.
Hisz abban, hogy csak egy nagyszerű csapat részeként lehet színvonalas munkát végezni, hisz az oktatás modernizációjában, az élményalapú oktatásban.
Egy alkalommal az egyetem egyik hallgatója véleményében azt írta: „Nem akarom, hogy csak egy NEPTUN kód legyek az egyetem számára.” Ez a mondat annyira megérintette, hogy azóta kiemelten figyel arra, hogy ezt egyetlen hallgatója se érezze.
Ars poétikája is ebből ered: csak egy emberi kapcsolatokra építő, emberközpontú, emberi léptékű egyetem lehet igazán sikeres, és a munkájának ez az elsődleges vezérlőelve.
Dr. Huszár-Samu Nóra – az Eötvös József Főiskola oktatója
Dr. Huszár-Samu Nóra az „Emberi példakép” díj kitüntetettje, a bajai Eötvös József Főiskola oktatója, aki nem csupán tanít, hanem inspirálja hallgatóit az önálló gondolkodásra.
Pályáját a főiskolán kezdte, és azóta is elhivatottan ott oktat. A Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg doktori fokozatát, kutatásait az általános iskolai szövegértési képesség fejlesztésének szentelte.
Munkásságát áthatja a személyre szabott, gyakorlatorientált oktatás iránti elkötelezettség; hisz abban, hogy a jövő pedagógusait nemcsak tudással, hanem nyitott szemlélettel és a kritikai gondolkodás képességével kell felvértezni.
Rendszeresen tart innovatív workshopokat, ahol hallgatói élményközpontúan ismerhetik meg a legújabb oktatási trendeket. A tanulás nála nem passzív ismeretátadás, hanem élmény, párbeszéd és közös felfedezés. Minden munkájában megjelenik az empátia, a szakmai igényesség és a hivatásszeretet. Tanítványai egy új pedagógiai szemlélettel indulnak el a pályán, amelynek a középpontjában az ember áll.
Dr. Kanizsai Mária – az Eötvös József Főiskola tanára
Mottó: Hisz a tanulásban, a mindig megújuló tudásban, a bátor, kreatív fiatalokban!
Dr. Kanizsai Mária élete egyik meghatározó intézménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1985-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint horvát-szerb nyelv és irodalom szakon középiskolai tanári végzettséget, majd 2010-ben szintén az ELTE-n nyelvtudományi doktori fokozatot szerzett. Büszke arra, hogy e nagymúltú intézmény diákja lehetett, és azt a tudást, szellemiséget, tanári magatartást, amit egyetemi tanáraitól kapott ő is továbbadhatja.
Élete másik meghatározó intézménye az Eötvös József Főiskola, ahol 1985 óta a pedagógusképzésben dolgozik, tanítókat, óvodapedagógusokat, kisgyermeknevelőket oktat. Tanári munkája mellett vezetői feladatokat is ellátott, dékánhelyettesként, majd a Pedagógusképző Intézet igazgatójaként végezte az intézmény szakmai, tudományos és közéleti tevékenységének irányítását.
A tanárnő álláspontja szerint egy felsőoktatási intézmény menedzselése gyönyörű feladat, de elsősorban tanárnak, pedagógusnak tartja magát. Szakmai tudása, elkötelezettsége, innovatív módszertani szemlélete nemcsak az ismeretek átadásában, hanem a hallgatók személyes fejlődésének támogatásában is megnyilvánul, egész személyiségével inspirál, menedzsel, kreatív szakmai és egyéni életutak kialakítására ösztönöz.
Munkájában fontosnak tartja a támogató, hiteles tanári személyiség szerepét, a tisztességgel, kitartással, alázattal végzett munkát.
Kocsó Edina – a Dunaújvárosi Egyetem oktatója
Ars poetica:
Hiszem, hogy ha emberként elérhetetlen is, törekednünk kell a tökéletességre – miközben nevetve tanulunk a hibáinkból, egymástól és egymást segítve.
Kocsó Edina a felsőfokú tanulmányait a Dunaújvárosi Egyetem jogelődjén, a Dunaújvárosi Főiskolán végezte, ahol informatikatanári alap-, majd mesterszakos diplomát szerzett. Bár középiskolásként szorgalmas volt, elsőéves főiskolásként megérezte a hallgatói szabadság ízét, és eltávolodott a tanulmányi úttól – kötelező passzív félévre került. Ez – és az édeapja neheztelő szavai – végül visszaterelték a helyes irányba. Végzős hallgatóként már lehetőséget kapott arra is, hogy bekapcsolódjon egy tanárképzést vizsgáló kutatásba.
Oktatói pályája a helyi középiskolákban és az akkori Főiskolán indult, ahol hamar megtalálta a közös hangot a felnőtt hallgatókkal. Frissdiplomásként részt vett a mérnöktanári, a szakoktatói és az andragógiai pedagógusképzési szakok elindításában. 2009 és 2012 között vezette az intézmény Rektori Hivatalát, majd elektronikus tananyagfejlesztéssel foglalkozott. Különösen büszke arra, hogy meghatározó szerepet vállalt a statistics-online.hu tananyagainak megszületésében, amelyek angol nyelven az Udemy platformon is sikeressé váltak. 2020 óta tantárgy- és képzésfelelősként a pedagógusképzések digitális vonulatainak szakmai gazdagításán dolgozik.
Munkáját a szakmai felkészültségre, a precizitásra és a hitelességre való törekvés, valamint a tanulás és a hallgatók iránti elkötelezettség határozza meg. 2021 óta közel 400 hallgató mentora, 2022-ben szakmentori díjat kapott. A Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájának utolsó éves doktorandusz hallgatójaként a felsőoktatási lemorzsolódást vizsgálja.
Oktatóként és mentorként is a következetesség, az empátia és a megoldásközpontúság vezérli. Nemcsak a tananyagot igyekszik átadni, hanem olyan biztonságos és motiváló közeget teremteni, ahol fejlődni lehet – nemcsak digitálisan, hanem emberileg is. Hisz abban, hogy a hibák nem akadályok, hanem hívószavak a közös tanulásra, valamint abban is, hogy a humor sokszor a legjobb eszköz a nehézségek oldására – ezért, amikor csak tud, mosolyokat csempész az óráiba.
Lakatos Márk – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója
Mottó: “Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.” (Edgar Allan Poe)
Lakatos Márk okleveles kertészmérnök, okleveles mérnöktanár és gyógynövényalkalmazási szakmérnök. 2004 óta dolgozik a gyöngyösi felsőoktatásban, kezdetben kollégiumvezetőként, pr- és kommunikációs menedzserként. 2006-tól óraadó, majd tanszéki mérnök lett, később mérnöktanár, 2016-tól mesteroktató. 2016 és 2020 között a jogelőd Eszterházy Károly Egyetem kollégiumigazgatója. 2017 és 2019 között létesíti a gyógy- és fűszernövények felsőoktatási szakképzési szakot, amelynek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen szakfelelőse, szakkoordinátora. Jelenleg a MATE Kertészettudományi Intézet Gyógy- és Aromanövények Tanszékének mesteroktatója, a gyöngyösi Károly Róbert Campus kollégiumvezetője.
2014-től segíti a székelyföldi gyógynövények ügyét, idén már a jubileumi X. Székelyföldi Gyógynövénynapot rendezik Csíksomlyón.
Elismerései, kitüntetései közül az egyik legbecsesebb a számára a 2020/2021. tanévben a gyöngyösi kampusz hallgatói által a részére odaítélt Arany Kréta Díj. A Magyar Vöröskereszt a véradásszervezésért adható legmagasabb, véradó mozgalomért ezüst emlékéremmel tüntette ki. Lakatos Márk hetvenszeres véradó.
Polyák Gábor – az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója
Ars poetica: Az a feladatom, hogy megmutassam, volt és lehet is másmilyen körülöttünk a világ, és ebben sok a tennivalója a mai egyetemistáknak.
Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Média és Kommunikáció Tanszék vezetője, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója. A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A Mérték Médialemző Műhely nevű watchdog szervezet alapítója és kutatója.
2021-ig a Pécsi Tudományegyetem oktatója volt. 2014 és 2016 között a Münsteri Egyetem Információs Jogi, Távközlési Jogi és Médiajogi Intézetének kutatója volt.
Pécsi jogi és kommunikációtudományi tanulmányai után a bécsi egyetemen szerzett jogi mesterdiplomát, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett PhD-fokozatot, ugyanott is habilitált. Médiajoggal, informatikai joggal, médiapolitikával és újságíráskutatással foglalkozik oktatóként és kutatóként. Rendszeresen tart demokráciatréningeket. 2020-ban a Potsdami Egyetem Voltaire-díjjal tüntette ki (Voltaire-Preis für Toleranz, Völkerverständigung und Respekt vor Differenz).
Számos hazai és nemzetközi kutatás vezetője és résztvevője volt. Ezek közül kiemelkedik a 2016 és 2020 között folytatott Az internetes forgalomirányító szolgáltatások szabályozási kérdései című OTKA-kutatás, valamint a 2017 és 2023 között megvalósított New skills for the next generation of journalists című Erasmus+ KA203 Strategic Partnerships for higher education projekt. Jelenleg a Lakmusz – Hungarian Digital Media Observatory nevű projektben a globális platformok dezinformációellenes tevékenységét kutatja.
Szatmáry Ágnes – a Nyíregyházi Egyetem oktatója
Ars poetica: Az út olykor kihívásokkal teli, legyen a tudásod az erősséged!
Szatmáry Ágnes valamivel több mint 15 éve oktat pedagógusoknak pszichológiát a Nyíregyházi Egyetemen. Pályáját kihívásokkal teli, önismereti utak jellemzik.
Az érettségi után tanulmányait a Nyíregyházi Egyetem jogelőd intézményében folytatta, ahol félév után a tapasztalatai alapján úgy érezte, hogy nem igazán neki való a testnevelőtanári pálya, sőt a felsőoktatás sem. Ennek ellenére mégis biológia és szociálpedagógia szakon végzett, ahol ráérzett a felsőoktatás ízére és ritmusára, amelynek következtében a Debreceni Egyetem pszichológia és pszichológia angol nyelvű szakfordító szakán folytatta tovább a tanulmányait, ahová először nem, csak a második jelentkezésekor vették föl.
Jelenleg is a Debreceni Egyetem doktorandusza és az ELTE tanácsadó szakpszichológus képzettségének megszerzésétől pusztán egy szakdolgozat választja el. Kutatási témája és az érdeklődésének középpontjában a fiatal felnőttek kríziseinek megismerése áll.
A pszichológia szak elvégzése után Debrecenben évekig HR-tanácsadóként dolgozott, ahol hamarosan rájött, hogy nem az ő világa a munkahelyek eladása, sokkal inkább a pszichológiai ismeretek átadása. 2010-ben egy véletlen baráti beszélgetés során szerzett tudomást arról, hogy az akkori Nyíregyházi Főiskolán tanársegédet keresnek.
Pályaívéből kitűnik az, amit a hallgatóinak is tanít: nem biztos, hogy elsőre sikerül megtalálni azt a képzést, munkahelyet és karrierutat, ahol kiteljesedhetnek, azonban kellő bátorsággal, tudatos önismerettel olyan útra kerülhetnek, amely elvezeti őket a hivatásukhoz, amelyet szívvel-lélekkel, hosszú távon tudnak végezni.
Zahola Tamás – a Dunaújvárosi Egyetem oktatója
Mottó: “Kérdezz bátran! Nyugi, a többiek se tudják, csak nem merik megkérdezni.”
Zahola Tamás 1985-ben, meglehetősen mérsékelt sikerű középiskolai tanulmányok, egy sikertelen felvételi és egyéves sorkatonai szolgálat után lépett be a felsőoktatásba az akkori Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karán, valamiféle véletlen folytán műszaki tanár szakon. A Főiskolán meglepő élményekben volt része: megtapasztalta a tanulás örömét. Rájött, hogy ha megtanul valamit az egyik tantárgyból, azt egy másikban is tudja hasznosítani. Megtapasztalta, milyen jó érzés, ha tud felelni a neki feltett kérdésekre, ha meg tudja oldani a feladatokat, sőt segíteni tud a tankörtársainak is. Állítása szerint nagy hálával tartozik a kiváló tanároknak, akiktől (most már tudja) tanítási módszereket leshetett el.
1989-ben, a Főiskola elvégzésekor lehetősége adódott ottmaradni, és szakoktatóként munkába állni. Azóta is ez a munkahelye, jelenleg mesteroktató az intézményben.
Munkája során általában gépészeti alapozó tárgyakat oktat, és az oktatás folyamatában mindig azt próbálja visszaidézni, milyen volt az, amikor neki kellett ezeket a tárgyakat tanulnia. Milyen fontos volt a világos, lényegre törő magyarázat. Milyen fontos volt az információ logikus egymásra épülése. Milyen fontos volt, hogy ha iránymutatásra volt szüksége, legyen alkalma az adott tantárgy tanárát felkeresni. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva igyekszik kidolgozni a tantárgyai tematikáját, feladatrendszerét, számonkérési módját és szemléltető eszközeit. Igyekszik a tananyagait úgy frissíteni, hogy igazodjanak az újabb generációk igényeihez. Nagy kihívásként élte meg a járvány alatti távolléti oktatást, ami végezetül mégis szerencsésnek bizonyult, mert az elkészített digitális és videós tananyagok azóta is nagy népszerűségnek örvendenek.
Szerencsés embernek tartja magát, mert azt csinálhatja, amit szeret, fiatalok között töltheti az idejét, megélheti azokat a pillanatokat, amikor valamilyen probléma megoldására sikerül rávezetnie őket, láthatja a felismerés csillanását a szemükben. És ha ez összejön, az páratlanul jó érzés!
