Személyes márkát építeni nem azt jelenti, hogy minden reggel karriertippeket posztolsz LinkedInre. A lényeg nem a gyakoriság, hanem a tartalom. Nem a posztolás tesz hitelessé, hanem az, ha van mit megmutatnod. Egy projekt, egy ötlet, egy önkéntes szerep – ezek mind sokkal többet mondanak rólad, mint a szépen felépített online jelenlét. Rossz hír, hogy természetesen az utóbbit sem szabad elhanyagolnunk. De mit jelent ez az egész egyetemistaként, amikor még az önéletrajzba sem tudjuk, hogy mit írjunk? Énmárka, reputáció, ajánlások és a kívánt karrier beindítása: nézzük, hogyan építsünk személyes márkát egyetemistaként!
Borítókép forrása: Freepik, freepik.com
Miért érdemes ezzel foglalkozni egyáltalán?
Egyetem alatt könnyű azt hinni, hogy majd a diplomáddal kezdődik az “igazi” élet. Valójában viszont már most, a tanulmányaid közben is épül a szakmai képed – akkor is, ha épp nincs gyakornoki melód, nem nyersz meg pályázatokat sorra és az sem te vagy, akinek 18 évesen világmegváltó startupot indít.
A személyes márka nem egyenlő a reputációval – bár a kettő összefügg. A reputáció az, amit mások gondolnak rólad – akár úgy, hogy te nem is tudsz róla. Ez lehet benyomás egy vizsgán, egy közös munka során vagy csak egy elejtett mondat alapján. A személyes márka viszont az, amit tudatosan, te magad építesz – amely keretei között te magad irányítod, hogy mások mit lássanak belőled és hogyan gondoljanak rád. Sokan azt hiszik, ez csak online dolog. Pedig legalább annyira épül azokon az alkalmakon, amikor valakivel először dolgozol együtt, amikor mások előtt vállalsz szerepet, vagy amikor összefogsz egy projektet.
Az is formálja a márkádat, ha egy baráti társaságban te vagy az, akire mindig lehet számítani – vagy az, aki kreatív ötletekkel áll elő. Ezek mind olyan “offline tartalmak”, amelyek előbb-utóbb visszakerülnek az online térbe is – egy ajánlás, megosztás vagy egy összekötés formájában. A személyes márka tehát nem csak arról szól, amit kiteszel magadról, hanem arról is, amit mások élnek át veled kapcsolatban. Nem manipuláció, hanem irányítás: te döntöd el, mit vállalsz, hová állsz oda, és milyen történetet mesélsz – szavak nélkül is.
Hogyan kezdj bele?
A személyes márkaépítés nem egy kampány, amit egyszer elindítasz, hanem egy lassú, de tudatos jelenlétépítés. Elsőre furcsának tűnhet, de az egész ott kezdődik, hogy végiggondolod: mit szeretnél, ha eszébe jusson rólad valakinek, aki először hall rólad? Ez nem feltétlenül konkrét szakma vagy pozíció. Lehet annyi is, hogy “jó vele együtt dolgozni”, “érdekes, ahogy gondolkodik” vagy “mindig felkarolja az ügyeket, amik másokat nem érdekelnek”. Ezek az “első benyomások” idővel rétegeződnek – ebből áll majd össze a márkád.
Lépésenként, sallang nélkül
1. Tudd, mivel foglalkozol – vagy mivel szeretnél
Nem kell kész válaszaidnak lenni, de legyen pár dolog, amire azt tudod mondani: “ez most érdekel”. Ez lehet egy tantárgy, egy hobbi, egy hallgatói szervezetben vagy HÖK-ben betöltött szerep vagy akár egy érdeklődés a média, környezetvédelem, a dizájn vagy épp a jog iránt. A márkád mindig azokra az aktivitásokra épül, amiket ténylegesen csinálsz – nem azokra, amiket elméletben szeretsz.
2. Kezdj el valamit megmutatni magadból
Ez lehet egy esemény, amit megszerveztél, egy közösség, amit mozgattál, egy önkéntes projekt, amibe beleálltál, vagy egy ötlet, amit végigvittél egyetemi kereteken belül. A kulcs nem az, hogy mindenről beszámolj – hanem az, hogy legyenek olyan dolgok, amikhez te ténylegesen kapcsolódtál. Az aktivitás a lényeg. Hogy ne csak bejárj órákra, hanem legyen, amit te mozdítottál meg, ahol te vállaltál szerepet. Ezek az élmények adják azt a tapasztalati alapot, amire később rá tudsz építeni – akár egy önéletrajzot, egy szakmai kapcsolatot, vagy egy teljes projektet.
3. Válassz platformot – de ne érezd kötelezőnek mindenhol jelen lenni
Nem az a cél, hogy minden platformon jelen legyél, hanem az, hogy tudd, hol találnak rád, ha keresnek. Az aktív egyetemi éveid során bőven elég, ha van egy-két olyan felület, ahol következetesen megjelenik, miben veszel részt, mit csinálsz. Ez lehet egy frissített LinkedIn, ahol látszik, milyen szervezeti munkában vagy benne. De lehet egy saját blog vagy portfólió is. A platform csak eszköz. A személyes márkád nem ott születik, csak ott válik láthatóvá. A valódi értéke annak van, amit csinálsz. A jelenlétnek akkor van funkciója, ha mögötte valódi tapasztalat, történet és részvétel áll.
4. Offline is számít: legyél vállalható élmény
A személyes márkád épül az órák között, az események után, a közös szervezésekben és a spontán beszélgetésekben is. Abban, ahogyan reagálsz egy határidőre, ahogy visszajelzést adsz, vagy ahogyan beleállsz egy konfliktusba. Az emberek emlékezni fognak rád – nem feltétlenül az online megjelenések száma, sokkal inkább a közös munka élménye marad meg. Az énmárkád egyik legerősebb építőeleme az, amikor mások elkezdenek rólad beszélni – és nem azért, mert kértél ajánlást, hanem mert magától értetődő, hogy számíthattak rád. Ezt a képet nem tudod gyorsan felépíteni, de cserébe tartós lesz – és végső soron ez a márka, ami számít.
Nem kell minden válaszra készen állnod. De talán érdemes feltenni ezt az egy kérdést: ha most visszanézel erre a félévre, milyen mondatban tudnád összefoglalni, hogy miben voltál benne? Nem az számít, hogy mennyi minden történt, hanem hogy volt-e benne valami, amit te mozgattál.
A személyes márka nem egyenlő a pozícióval, amit betöltesz, vagy a követőid számával. Sokkal inkább az a lenyomata, hogy miben vettél részt, hogyan gondolkodsz, és milyen élmény veled együtt dolgozni. Ez az, amit egyetemistaként már most elkezdhetsz formálni – nem azért, mert muszáj, hanem mert megéri.
